Ha sportolsz, vagy igyekszel aktívan élni, akkor hasznos lesz ez a cikk. Amúgy meg erősen réteg téma, és nem is biztos, hogy elsőre világos lesz, hogy melyik érték mire is jó. Megpróbálok rendet tenni a fejekben.
Először is, azért kellett nekem beleásnom magam ebbe a kiváló témába, mert a kisebb polgári vagyonért megvásárolt Garmin sportórám nem képes kiírni normálisan a regenerációt, amikor kíváncsi vagyok rá. Azaz de, közvetlenül futás után. Bocs, akkor pont arra koncentráltam, hogy ne haljak meg... De amikor érzem, hogy ez nem sült el a legjobban, és kéne tudom, hogy hány napig leszek hadirokkant, na akkor aztán kereshetem ezt az információt az órában. Köszi Garmin, cuki vagy! A Polar bezzeg kiírja, és elég pontosan. Na, ennyit a vekengésről.
A regenerációról talán már beszéltünk. Ez az az időszak, amit sportolás után pihenéssel töltesz el. A szervezet ilyenkor piheni ki a sportolás során elszenvedett stresszt, tölti vissza a tápanyag raktárait és építi fel az új izomszöveteket. A legtöbb sportóra ad erről valamiféle tájékoztatást, hogy pontosan meddig tart ez a folyamat. Ezt az adatot a szívfrekvencia-variabilitásból (továbbiakban HRV) számolja ki. Ezt egy pulzusmérő övvel és egy okostelefonnal is gyorsan megmérhetjük, majd kapunk egy rakás nyers adatot, amivel egyszerű halandóként nem tudunk kezdeni semmit. A népi interneten pedig nincs egy nyomorult oldal, ahová beüthetnénk ezeket az értékeket, és kiírná, hogy "Édes öcsém, te most nagyon szopóágon vagy!", vagy valami.
De mi is az a HRV konkrétan?
Köszönhetően a technológiai fejlődésnek számos okoseszközben, így okosórában (pl Apple Watch, Polar, Garmin, Suunto, stb) és okostelefonban is elérhető ez a mérés, amiről senki nem tudja, hogy pontosan micsoda. A mérés a következőképpen zajlik:
- felcsatolod a pulzusmérő övedet (optikai és beépített pulzusmérő nem jó, mert nem pontos! De mérni attól még lehet vele)
- állva és egyenletesen lélegezve elindítod a mérést
- ami 3-5 percen keresztül méri a pulzusodat
- és a végén kiír egy csomó idegen adatot
A HRV (Hearth rate variability) a szívfrekvencia variabilitást jelenti. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a puzuszámunkban nem csak annyi adat van, hogy hányat üt a szív percenként, hanem jóval több is. Ha sokkal kisebb méretekben gondolkodunk, rendeteg adat van még a pulzusban. A HRV konkrétan a szív két leütésének nagyságát, illetve a kettő közötti időt méri mikroszekundumokban. Mivel a szív nem egy metronóm, az az mindig máskor és más nagyságút üt (variability), ezért kapunk egy rakás adatot átlagolva, meg százalékban. A HRV mérés Magyarországon kb olyan, mint a tengert látni, vagy teslát vezetni, azaz hallotunk már róla, hogy valaki csinált ilyet, de alapvetően távoli dolog. Így ne is számítsunk arra, hogy egy mezei háziorvos, pláne a szomszéd segíteni tud megfejteni, hogy mire is jó. Ellenben az USA területén ez egy aranystandard, ami nem tudom mit jelent, de a lényeg, hogy ott komolyan használják. Ennek köszönhetően angolul magunkra tudunk zúdítani egy csomó mérést, tanulmányt, számunkra feleslegesen bonyolult adatot.
Mire jó?
A HRV a vegetatív idegrendszer állapotát tudja nekünk megmondani. Az autonóm (vegetatív) idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin rendszer) szabályozza a szervezet belső környezetét, tehát alapvető szerepük van a homeostasis fenntartásában. A következőkben ismertetjük az autonóm idegrendszer szerkezeti felépítését, kapcsolatait az idegrendszer más részeivel és az endokrin rendszerrel, felsőbb központjainak irányító működéseit (by wikipédia).
Azért vegetatív, mert te - halandó emberként - a sajátodat nem tudod szabályozni olyan egyszerűen. Ellenben ha tudjuk, hogy milyen állapotban van, akkor tudunk annak megfelelően, edzeni, étkezni, szükség esetén orvost felkeresni.
Jó hír, hogy már szűkül a kör, ugyanis a vegetatív idegrendszernek csak két nagy része van: a szimparikus idegrendszer és a paraszimpatikus idegrendszer.
A szimpatikus idegrendszer: A szimpatikus rendszer funkciója, hogy felkészítse a szervezetet a hirtelen nagyobb terhelések elviselésére. Hatására a szívritmus fokozódik, a bőr és a belek arteriolái összehúzódnak, a vázizmoké kitágulnak, és a vérnyomás emelkedik. A vér eloszlása megváltozik úgy, hogy csökken a bőr és a gyomor-bél rendszer (gastrointestinalis tractus) vérellátása, több vér kerül az agyba, a szívbe és a vázizmokba. Ehhez társul még, hogy a szimpatikus idegek a pupillákat kitágítják; gátolják a hörgők, a belek és a hólyag falának simaizomatát; zárják a záróizmokat (sphinctereket). A szőrszálak fölmerednek és verejtékezés indul meg. A szimpatikus idegrendszer a gerincvelői efferens kirajzásból, két szimpatikus dúcláncból (truncus sympathicus), fontos ágakból, fonatokból és regionális ganglionokból áll (by wikipédia)
A paraszimpatikus idegrendszer: Az autonóm idegrendszer paraszimpatikus részének működése az energia megőrzésére és újratermelésére irányul. A szívritmus csökken, a pupillák összeszűkülnek, a perisztaltika és a mirigyek kiválasztó működése fokozódik, a záróizmok megnyílnak, és a hólyag simaizomzata összehúzódik (by wikipédia)
A két rendszer úgy működik, mint egy inga, vagy az egyik vagy a másik aktívabb. Hétköznapian a szimpatikus idegrendszer felel a stresszért, hogy le tudjunk küzdeni akadályokat az életben. Pl ha sportolunk, küzdünk a munkahelyen, betegek vagyunk, akkor a szervezet ezt a rendszert működteti jobban. Ha pihenünk, jógázunk, regenerálódunk, megtaláljuk a lelki békét és zenmesterek leszünk, akkor pedig a paraszimpatikus idegrendszer dolgozik.
Na, innentől mindenki el tudja dönteni, hogy saccra melyik működik nála jobban. Nagy tételben mernék fogadni a szimpatikusra.
Oké, de mi van a számokkal?
Ha számok konkrét jelentésére vagy kíváncsi, akkor itt egy angol nyelvű oldal, google translate a barátod, keresd ki amire kíváncsi vagy. Egyszerűen felesleges, mert nem tudsz vele mire menni. Viszont, vannak erre kiváló appok, amik megmondják ezeket a számokat is, de még ki is értékelik! Ilyen például a méltán népszerű Elite HRV. Van telefonos applikáció, többféle mérés lehetséges, és ingyenes.
Természetesen ez is csak akkor működik, ha betartjuk a javaslatokat. Például minden nap mérünk HRV-t, ugyanabban az időpontban, mert egy mérés nem mérés. Ugyanis az érték elemezhetősége egy rakás adattól függ, úgy mint kor, nem, edzettség, kipihentség, éhség, betegség stb. A program néhány nap után szép grafikont rajzol nekünk és kiírja, hogy a szimpatikus, vagy a paraszimpatikus idegrendszerünk aktív-e, és tanácsot is ad, hogyan kéne a másik oldalra billenteni. Sportolóként ez nagyjából annyit jelent, hogy ha szimpatikus túl aktív, akkor tarts pihenőnapot, jógázzál, végezz regenerációs edzést. Ha a paraszimpatikus, akkor pedig ideje felülni a bringára, elmenni futni egyet, vagy lemenni a terembe. Ha túl szélsőséges értékeket kapunk, és nem tudunk rajta változtatni, akkor pedig ideje elballagni a háziorvosunkhoz. A túlzott szimpatikus idegrendszeri aktivitást például okozhatja magas vérnyomás.
Nagyjából ennyit bírtam kibogozni nektek a témában. Nyilván nem egy orvosi szaklap precizitásával, de talán adtam egy képet arról, hogy miként használd ezt a mérést. Ha van egy jó sportorvosod, háziorvosod, kardiológusod, neurológusod, aki segít ezeknek a méréseknek az elemzésében, akkor külön mákod van. Habár sajnos a mai magyar egészségügyi helyzetben vajmi kevesen vagyunk ilyen szerencsések. Összegezve, mérj HRV-t, előzd meg a bajt, sportolj sokat, és élj egészségesen!
