Közösségépítés 30 felett

A 25-30 éves kor felett már mindenkinek nehezen megy az ismerkedés. A baráti körök kezdenek szétesni, mindenki megházasodik, babázik, elfárad a munkában. Haverok nincsenek, csak munkatársak vannak. A munkatárs pedig nem az a személy, akivel kicsit önfeledt tudsz lenni, hiszen másnap lehet, hogy felhasználja ellened a nyitottságodat. Mi lesz így? Mindenki bezárkózik, próbálja fenntartani az egy-két bizalmasát. Másokkal pedig leépíti a laza kapcsolatot. Mit tehetek én ez ellen?

Magam is belekerültem ebbe a csapdába. Erre sokáig rá sem jöttem, hiszen el voltam foglalva a saját világom felépítésével. A probléma akkor vált égetővé, amikor jött egy olyan élethelyzet-változás, ami után hirtelen szükségem lett volna barátokra, vagy csak haverokra. Akikkel meg lehet inni egy sört nehezebb témák nélkül, akikkel lehet együtt csinálni a kikapcsolódást, bringázni, túrázni, lemenni a balcsihoz egy hétvégére. De ezek nincsenek meg, leépítettem az évek alatt.

Tavaly gondoltam először rá, hogy valahogy össze kellene fogni a város fiatal felnőtteit. Abból indultam ki, hogy más is biztos van így, mint én. Először egy karácsony közeledtével jött a gondolat, hogy mennyi ember van olyankor is egyedül. Aztán jött a gondolat, hogy aki akkor egyedül van, az biztos máskor is sokszor érzi magát nélkülözve. Sokáig nem is beszéltem senkinek erről, csak magamban töprengtem ezen. A dolgon egy cikk változtatott, ami az Indexen jelent meg a HaverVagy közösségről, 10. születésnapjuk alkalmából. Revelláció volt a javából, hogy igen, erre van szükségem! Haveri kapcsolatok építése különféle rendezvényeken. 

Aztán jött az, hogy csak Budapesten van, ahol az ilyesmi sokkal egyszerűbb. Mert az a város sosem alszik, ott nem kunszt megtölteni egy szórakozóhelyet kedden este, van taxi és sofőrszolgálat, de még Mol Limó is. Minden sarkon szembe jön egy újabb étterem, paintball pálya vagy kiállítás. Viszont vidékről ez szívás. Még ha nem is kocsival mennék, akkor is szállást kell találni, ki kell matekolni a menetrendet. Ráadásul ha másnap munka van, akkor lehet hazajönni az éjféli vonattal. 

Elkezdtem beszélni erről az ismerősi körömben, és egyre több visszajelzés érkezett, hogy igen, ők is ezzel szembesülnek. Sokan már a 20-23 évesen érzik a baráti körök lazulását. Belefuthattunk volna a szokásos közhelybe, hogy Tatabányán nincs mit csinálni, de jobban utána nézve ez inkább úgy igaz, hogy a programok, helyek 90%-ról nem is hallunk. Léteznek kiállítások, szabadtéri probramok, helyek, amikről nem is tudunk, csak mert nincsenek a Facebookon, vagy nem költenek eleget marketingre. Sőt, volt olyan ismerősöm, aki egy másik ismerősömre lett volna kíváncsi, mert évek óta nem hallott róla, és teljesen elhűlt, amikor megmondtam neki, hogy két sarokra lakik tőle és évek óta a városban él. 

Néhány többsörös átbeszélgetett este után arra jutottunk, hogy megpróbáljuk valahogy ezt összefogni. Hogy ne csak arról szóljon Tatabánya és környéke, hogy dolgozol egy multinál és nyögöd a lakáshitelt. Hogy ismerd meg a kortársaid. Mozduljon ki mindenki a saját maga köré épített dobozból, hogy legyen valami. És ha nem jön be, mi a legrosszabb ami történhet? Megismertél néhány jófej embert. Szóval elfőrdulhat, hogy ősztől lesznek tematikus találkozók, szervezések, és random baráti beszélgetések. Lesznek találkozók meghívott vendégekkel, gerilla partik a város random pontjain, felolvasó estek és filmvetítés. Közös szabadidős programok, akár még sportolással egybekötve is. 

Ha támogatod a kezdeményezésünket, segítsd a hír elterjedését egy megosztással, és kövesd az oldalamat Facebookon is! Köszönöm!